Oldal kiválasztása

 

Hamarosan eljön a hálaadás ünnepe – éppen tíz nap múlva. Ma az idei írásaimat rendezgettem, és raktam fel az amadar.hu oldalra. Annyi minden történt velem! Jó sokat írtam! Igaz a regény még várat magára, de az is megszületik, ha eljön az ideje. Tavaly óta sokat tanultam magamról lelki értelemben. Az eddigi hajtóerőm igaz lankadt, már nem vagyok az a pörgős, mindenre képes ember, inkább szemlélődő, mérlegelő lettem. Volt amikor kevésbé tudtam ellátni a dolgaimat – erről szól “Menekülés” című írásom. Nem is publikáltam oldalamon. Egy kicsit nehéz beismerni, hogy sokszor kudarcot vallottam, de hát ez is emberi tulajdonság. A múltat el kell fogadni, a hibákat be kell ismerni. Csak így lehet egyensúlyra lelni, és az egyensúly nagyon fontos. Hiányában alakulnak ki a betegségek. Ha valaki elzár magában egy vágyat, gondolatot, az új életre kel, és elzárva fejlődik tovább, mint a daganat. Inkább hagyni kell kijönni, hogy ne feszítsen. Nekem ilyen csatorna az írás. Sokszor azért írtam, hogy ne gyötörjenek aggályok, és mindig működött. A “félelem” című írásom jó példa erre. Abban megfogalmaztam, hogy félek a kudarctól, félek attól, hogy nem tetszenek az írásaim. Igazából nem az írástól féltem, hanem a sikertelenségtől, minden téren. A kertészeti munkám csődje, az erőm csökkenése mind-mind rossz élmény volt, de az írásra vetítettem ki, mert az a dédelgetett álmom, ott nem akarok meghasonulni önmagammal. 

Ma éjjel felvert a vekker, amit kisfiam ügyesen három órára állított be. Világomat nem tudtam, amikor elindultam a szoba másik végébe, hogy kikapcsoljam. Még az ajtó élének is nekimentem fejjel – attól végre felébredtem. Olyannyira kinyílt a szemem, hogy hajnalig forgolódtam, gondolkodtam. Egy mondat páros jutott az eszembe, amolyan gyógyító rigmus: Erős a lelkem, meggyógyítja a testem – erős a testem, meggyógyítja a lelkem.

Ezt a mondatot szeretném közkinccsé tenni, mert akár betegség gyógyítására is alkalmas. Nekem segített. Hálás vagyok ezért az évért, hogy megéltem a gyengeséget és a felépülést. Hálás vagyok, hogy tisztábban látom magamat, mint valaha. Hálás vagyok az életért, a napért, az új esélyért.