Pakoltam, s most ülök
fülemben szól a dal
Háttal a falnak csücsülök
párnán keresztül melegít a fal
Várok, a percek telnek
ujjaim felenek
ők mondják meg
meddig pihenjek.
Várom a karácsonyt
mert együtt lesz a család
játszunk, énekelünk,
és ír majd néhány barát.
Várom az estét,
hogy hallgassak zenét.
Várom a reggelt, hogy
megsimogassam lovam fejét.
Régen utáltam várni,
mára megenyhültem.
Mindig van mit találni,
mivel elfoglalom kezem.
A várakozás az élet maga,
várjuk, hogy mindenki érjen haza.
Várjuk a munkát,
ha otthon nem vár senki.
Várjuk a végét,
míg elmegy mindenki.
Az élet egy börtön
a várakozás a rács.
az tart biztonságban,
édes, mint a tejes kalács.
Várni jó, mert van mit,
ma a karácsonyt,
lányt, fiút és nagyit.
Apóst, sógorokat,
hogy nevessünk nagyokat.
Holnap a kirándulást,
holnapután az új évet,
vajon lesz belőle új élet?
Az új munkát, új barátokat
várom az ismeretlen feladatokat.
Várom magam, hogy odaérjek,
hol gondolatom van.
Betérjek önmagamba,
és felköszöntesm magam.
Legutóbbi hozzászólások