Oldal kiválasztása

Idén volt minden évszakból. Hosszú tél után, hosszú tavasz jött, majd hosszú, száraz, forró nyár, végül hosszú ősz. Ma láttam egy csapat fenyőrigót, szóval, immár elkönyvelhetjük, megjött a tél. A négy évszak, a négy ász a magyar kártyában, most épp a makk ász. 

Tavaly jósoltak nekem egy pakli magyar kártyából. A piros hetest mondták az én lapomnak. Egy négytagú családot ábrázol boldogságban, szívekkel körülvéve. De kijött a tök ász is, amely abban a pakliban nem a megszokott fürtös hajú menyecske, hanem egy hatvanas bohém, kicsit korhely mókamester férfi volt. Van ilyen a családban, nagyon szeretem.

Aztán vetettek kártyát a világ sorsáról is. Ott volt a négy király, akik jelenleg élő híres embereket jeleztek. Régi királyok reinkarnációit. Ott volt Mátyás király, Nagy Lajos, Szent László és tán Könyves Kálmán. A jós azt mondta, és akkor egész Ázsia. Nem értettem mi lesz Ázsiával, eltűnik, felkel, összefog. Majd kiderül. Épp körvonalazódik egy Kínai – Orosz összefogás, ami már majdnem egész Ázsia, szóval lehet tudott valamit a jós.

De térjünk vissza a pakli kártyára. A női hónapok – a tavasz, nyár és az ősz, mind szerencsések. A piros, tök és zöld ász mind nagy boldogságot, szerelmet vagy gazdagságot jelentenek. Egyedül a makk ász a balszerencse, betegség, halál, magány jelképe. Nem tudom miért van ez így. Nekem sokáig a Makk Ász volt a kedvenc kártyám. A remete, aki tűz fölött melengeti kezeit. Mindig olyan tarisznyára vágytam, mint neki volt. Ha nagyon meglódul a fantáziám, a következő történet jut az eszembe. A Makk Ász fiatal korában beleszeretett a Piros Ászba. Két gyermekük lett. Hét évig voltak házasok, majd a csapodár Makk Ász megismerte a Tök Ászt. Elvált, újraházasodott, és újra lett két gyermeke. De csak nem bírt a vérével, és titokban összejött a Zöld Ásszal. Itt már nem volt túl fiatal, és már nem akart gyerekzsivajt ezért nem is lett gyermekük. Csak szerelem volt. De Mivel a három asszony végül találkozott, elmondták egykori és jelenlegi férjüket mindennek. Rendesen peregtek a nyelvek, vágtak, mint a kasza. A Makk Ász végül megunta, azt gondolta jó lesz neki egyedül is. Onnantól kezdve vagy maga volt, vagy meglátogatta valamelyik asszonyát, gyermekét. Kerek lett neki újra a világ, hiszen szabad volt. És egyenként mindenkit tudott szeretni. Sőt, az ünnepeket mindig együtt töltötték. A Tavasz hozott süteményt, a nyár főzött levest meg főzeléket, az ősz vitte az italt, meg a finomabbnál finomabb péksüteményeket, a Tél, a Makk Ász vitte a főfogást, a pecsenyét. A négy gyermek nagyon jól játszott. Annyit nevettek, hogy a könnyük is kicsordult. Azután mindenki hazament a maga házába. A Makk Ász a kunyhójába, A Piros Ász a tanyára, a Tök Ász a szép városi házába, a Zöld Ász a lakásába. Boldogan éltek így, és egyensúly volt a Földön.